Szakpolitikai Vitairatok 3.
A baloldal új egészségpolitikája
A baloldal új egészségpolitikájának lényege az átgondolt cselekvés – az elmúlt évtize-dekben mind az átgondoltság, mind pedig a cselekvés hiányzott az egymást követő kormányok egészségpolitikájából, ezért rendre kudarcot is vallottak. Tovább már nem halogatható az egészségügy problémáinak kezelése: a József Attila Alapítvány szakér-tői olyan egészségpolitikát ajánlanak az MSZP-nek, amely reálisan az együttműködé-sen alapul, amely éppolyan hatékony, mint amennyire méltányos is: mindenkinek fel-kínáljuk az egészséges élet lehetőségét.
A mögöttünk hagyott két évtized a befejezetlen egészségügyi reformok története. Bár mind-egyik kormány hangsúlyozta az egészségügy megreformálásának szükségességét, valós, rendszerszintű átalakítások nem mentek végbe az ágazatban: vagy azért, mert hozzá sem kezdtek; vagy azért, mert a kezdeményezések elbuktak. Ennek eredményeként a kormány-zati egészségpolitikát az elmúlt évtizedekben a folyamatos versenyfutás, kríziskezelés, tűzol-tás jellemezte, miközben a bajok egyre csak nőttek. A Fidesz–KDNP-kormány másfél éve után az ágazat még kiszámíthatatlanabb, még zavarosabb módon működik: az egészség-ügyet az általános csalódottság, koncepciótlanság, magárahagyottság jellemzi.
A József Attila Alapítvány olyan egészségpolitikát ajánl az országnak, amely képes megha-ladni az ágazat évtizedek óta tartó krízisét, és képes beteljesíteni az állami egészségügy azt, amiért végtére is van: Magyarország polgárai egészségesebb, hosszabb életet éljenek, nö-vekedjen az egészségben eltöltött évek hossza.
A baloldal új egészségpolitikájának alapértéke az esélyegyenlőség, az általános hozzáférés, a szolidaritás, a fenntarthatóság, az emberi méltóság védelme, a megkülönböztetés tilalma, az állampolgári részvétel, valamint az átláthatóság. A jól működő egészségügy nemzetgaz-dasági érdek, amely jelentős mértékben hozzájárul a nemzet jólétéhez és a gazdaság ver-senyképességéhez.
Népegészségügy
Egyetlen állami egészségpolitika sem lehet hatékony reális, megvalósítható és valóban vég-rehajtott népegészségügyi program nélkül: az egészségben eltöltött évek hosszát nagy rész-ben az határozza meg, hogy egyéni és közösségi szinten mennyire és miként vigyázunk sa-ját egészségünkre. Így az egészségügyben a gyógyító tevékenység mellett egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a betegségek megelőzésére, az egészségfejlesztésre és az egész-ségmegőrzésre.
A József Attila Alapítvány azt javasolja az MSZP-nek, hogy tekintse kiemelt célnak a felnö-vekvő generációk egészségi állapotának javítását és az egészségtudatosság fejlesztését; a korai halálozás csökkentését, különösen az aktív korúak körében; valamint az egészség-egyenlőtlenségek csökkentését a különböző régiók, valamint társadalmi rétegek között.
Javasoljuk az ÁNTSZ egységes intézményrendszerének, feladat- és hatáskörének helyreállí-tását, emellett a népegészségügyi program megvalósításában együttműködésre van szük-ség az önkormányzatok, az oktatási intézmények, a civil szervezetek, a piaci szereplők, va-lamint az alapellátásban dolgozók között.
A szakemberhiány pótlása
A József Attila Alapítvány javaslata szerint az egészségügyet sújtó szakemberhiány kezelé-se érdekében egy azonnali, egyszeri és érezhető béremelésre van szükség az egészségügyi dolgozók körében, amelyhez egy GDP-növekedéshez kötött életpálya modell is társul. A József Attila Alapítvány – többek között – javaslatot tesz arra is, hogy hálapénz nélkül meg lehessen vásárolni az egyéni igényeken alapuló szolgáltatásokat; növeljék az orvosi egye-temeken a képzési keretszámokat, valamint a telemedicina fejlesztésére.
Az egészségbiztosítási rendszer átalakítása
Újra kell tárgyalni a különböző társadalmi csoportok által viselt egészségbiztosítási terheket, amelyben nagyobb szerepet kap az egyéni felelősség. Az ellátási csomagokat differenciálni kell a kockázatok, az ellátási célok és az igénybevétel lehetséges módjai között, emellett nagyobb hangsúlyt kell fektetni a költséghatékonysági szempontokra. Az alapítvány szerint mérlegelni kell az ellátási csomag bővítését, például a fogorvosi szolgáltatások bizonyos kö-rével; valamint a járulékok egészségtudatos magatartás szerinti differenciálását.
Mindezeken túlmenően a finanszírozási rendszert a szolgáltatók valós teljesítményéhez kell igazítani, valamint az Egészségbiztosítási Alap bevételeinek növelése érdekében javasolt a költségvetés által nyugdíjasok és a gyermekek után fizetett járulék mértékének reális szintre emelését; a munkavállalói járulékok felső határának emelését; kiegészítő egészségbiztosítá-si járulék kivetését a magasabb jövedelmekre; a népegészségügyi termékadó teljes össze-gének átadását az Egészségbiztosítási Alapnak.
Egészségipar
Fejlett egészségügy nélkül nincs egészségipar – egészségipar nélkül nincs korszerű gazda-sági növekedés. Ezért indokolt a kutatás-fejlesztési területen a biotechnológiák (genomika, őssejt kutatás, személyre szabott gyógyszerelés) megalapozása, biológiai terápiák kifejlesz-tése; az ágazat átfogó informatikai fejlesztése, valamint az egészségipar turisztikában rejlő lehetőségeinek kihasználása.
Szolgáltatások fejlesztése
Szükséges az alap-, járóbeteg- és fekvőbeteg ellátás jobb, hatékonyabb összehangolása a kompetenciák és felelősségek tekintetében. Így az alapellátásban az alulfinanszírozottságon túl fel kell oldani a praxisjog szabályozási ellentmondásait; létre kell hozni a praxisalapot; szinkronizálni kell az önkormányzatok alapellátásért való felelősségét a háziorvosok felelős-ségével.
Felül kell vizsgálni a járóbeteg ellátás kompetenciáit, valamint az alapellátáshoz és kórházi ellátáshoz kell igazítani a jelenlegi területi struktúrát, kiemelt figyelemmel a fenntarthatósági és működőképességi szempontokra.
A József Attila Alapítvány javaslata szerint olyan területi kórházakat kell létrehozni, amely 6-8 kistérséghez kapcsolódik. Ezekben a területi kórházakban diagnosztikai és terápiás háttér áll rendelkezésre, valamint a krónikus fekvőbeteg ellátó részleg és a járó beteg ellátás széles spektruma is működik. Kettő-öt területi kórház kapcsolódik egy kiemelt kórházhoz, ahol a nap 24 órájában, az év 365 napján folyamatosan kell biztosítani, a járó és fekvő szakellátá-sok teljes körének működését.
Új gyógyszerpolitika
A József Attila Alapítvány azt ajánlja az MSZP-nek, hogy képviselje egy maximált térítési díj bevezetését a nyugdíjasok esetében, valamint a kisgyermekek egyes gyógyszereinek na-gyobb támogatásával csökkentse a gyermeket nevelő családok terheit. Költségmegtakarítást jelenthet a generikus árak letörése, de indokolt a patikaalapítás korábbi szabadságának visz-szaállítása is.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges