Szekeres Imre sajtótájékoztatója az 2010.7.20. IMF-EU tárgyalásokról

Azt lehetett tudni, hogy a három nap alatt összekapart 29 pont alkalmatlan és rossz válasz Kósa Lajos, Szijjártó Péter és mások felelőtlen, káros nyilatkozataira, amelyek megrengették a forintot! Persze egy kikényszerített kommunikációs lépés, mint a 29 pont meghirdetése következményekkel jár. Kormányjavaslatot kell rá készíteni, törvényeket előterjeszteni az Országgyűlésben. De kiderült: sem elképzelés, sem stratégia nincs, tervekről nem is szólva. Legfeljebb hirtelen ötletek akadnak. És kiderült: a nemzeti együttműködés rendszere valójában a nemzeti kapkodás rendszere.

A kétharmad nem minden! Elsősorban felelősséget jelent. Felelősséget egy országért és a lakóiért. Nem lehet bármit megtenni, a józanész és a racionalitás iránti tisztelet legalább annyira fontos, mint többség.

Az egyensúlyi pálya fontosságának megértéséhez az Orbán-Semjén kormánynak jó néhány nem várt pofont kellett elszenvednie. Ezek közé tartozott az, ahogy a piacok nevezetes Kósa Lajos beszédre reagáltak, amikor két nap alatt az addig meglehetősen erős forint az euróval és a svájci frankkal szemben jelentősen gyengült.

2010. április 9-én, az euró 266, a svájci frank 186 forintba került.

Ugyanez, 2010. június 6, Kósa-beszéd után 289,5, és 194 forint.

Ezek a folyamatok nagymértékben hozzájárultak a most kialakult válságos helyzethez, a svájci frank túlzott drágulásához, lakáshitelesek egy jelentős részének újbóli ellehetetlenüléséhez. Akkor, amikor már legtöbben azt hitték, túl vannak a nehezén.

De ugyanilyen pofon volt, amikor az Európai Bizottság elnöke, Barroso kerek-perec megmondta Orbán Viktor miniszterelnöknek: ne csontvázkereséssel foglalkozzon, kezdjen el kormányozni, mert a hiány nem növelhető.

A FIDESZ vezető politikusainak korábbi nyilatkozataival, és szándékával ellentétben, Magyarországnak igenis tartania kell a 3,8 %-os költségvetési hiánycélt, és tartania kell azt a helyes pályát, amelyet a Bajnai-kormány az MSZP támogatásával kijelölt. A korábbi 6-7%-os hiánycél egy pillanat alatt vált ismét 3,8%-á! Mintha mi sem történt volna, mintha előtte nem szóltak volna hónapokig arról a fideszes szónoklatok, hogy tarthatatlan a 2010-es hiány.

S most itt van a következő sokk. A kétharmad tényleg nem minden! Nemcsak azért, mert a józanész és a ráció iránti tisztelet legalább annyira fontos, mint többség. Hanem azért is, mert ma uniós tagállamként, a kommunikáció gyorsasága és kiterjedtsége, a gazdasági válság ellen fellépők globális akciói miatt Magyarország nem lezárt befőttes üveg, amiben bárki, bármit csinálhat.

Az IMF és az EU delegációja hazautazott. Most legalább kiderül, írta valaki egy internetes fórumon, hogy lehet-e nemet mondani az IMF-nek. Nos, lehet. Miért is ne lehetne? Lehet a vonat elé is lépni. De hagyjuk az IMF-t, mert a magyar társadalom nagy része idegesen összerándul már a nevére is.

Nézzük az Európai Uniót, aminek tagja vagyunk: „a küldöttség megállapította, hogy számos kérdésben a kormánynak több időre van szüksége, hogy további pontosításokkal szolgáljon.” Ennél udvariasabban nem lehet mondani: amit a magyar kormány tesz átgondolatlan, és nem támogatható.

Mivel indokolja az EU delegációja az álláspontját? Idézem: „a kiigazító lépések valamivel elmaradnak a szükségestől és jellemzően átmeneti jellegűek”, majd folytatja „a tervezett pénzügyi szektorra kivetett különadó…jelenlegi formájában a befektetési kedv és a gazdasági növekedés érdemi visszaesését eredményezheti”, de ítéletet mond a kormányról azzal is, hogy kijelenti a közlekedési és az egészségügyi szektorral kapcsolatban: „a küldöttség megállapította, hogy ezekkel kapcsolatban a kormány további pontosítást jelenleg nem tud nyújtani.”

S végül: „További a kormány által javasolt törvénytervezetek piactorzítónak ítélhetők, és azok az Európai Uniós joggal is ellentétesek lehetnek. A küldöttség tovább sürgette a kormányt, hogy tartsa tiszteletben a központi bank, illetve annak működésének teljes függetlenségét.”

A tárgyalások megszakítása következményekkel jár. Ma, még nem az a gond, hogy a következő hitelrészletet nem hívhatja le a kormány, mert a pénzügyi piacokon hozzájuthat hitelhez. Megjegyzem 2009 novemberében és 2010 februárjában sem hívtuk le a hitelrészletet, mert hozzájuthatunk más módon. Igaz ennek az volt a feltétele, hogy nőtt a bizalom Magyarország iránt. Ez a bizalom került most veszélybe! És ennek következtében gyengült a forint, ez kihat minden hitellel rendelkező családra és drágul az államadósság finanszírozása, ami viszont az állami, önkormányzati szolgáltatásoktól veszi el a pénzt.

Mennyi volt az euró és a svájci frank 2010. április 9-én?

Az euró 266, a svájci frank 186 forintba került.

Mennyi most?

266 helyett 290.1 forint ez éves mélypont, 186 helyett 212,7 forint.

Az MSZP nem a bankokat támogatja és nem a MNB elnökének fizetését védi. Sőt! Nem sajnáljuk a bankokat, hiszen azok még a válság ideje alatt is keresnek rajtunk. Matolcsy György amikor szembeállítja a bankadót és a megszorításokat nem mond igazat. A bankadó is megszorítás ebben a formában.

Mert mit is jelent a bankadó? Valójában nem mást, mint hogy ezt az adót a kormányzat valójában a lakosságra veti ki. A független Költségvetési Tanács számítása szerint a 130 milliárd kivetett bankadóból 80 milliárdot az adósok fizetnek meg. Ebből 50 milliárdot a lakosság, 30-at az önkormányzatok. A FIDESZ-KDNP arra játszik, hogy az emberek első látásra nem ismerik fel: ezt is nekik kell majd megfizetnie.

Akkor fognak rádöbbenni, amikor az a kereskedelmi bank, amelyik a bankszámláját vezeti, amelyiknél kártyája van, többet fog felszámolni az egyes műveletek után, vagy a pénzintézet, ahol betétet helyezett el, kevesebb kamatot fog fizetni az ott parkoló pénze után. Tudjuk, csodák nincsenek, mindenfajta adóemelést végül az eredeti jövedelemtulajdonosok, ez esetben a lakosság fizeti meg. A törvénytervezetben egy szó sincs arról, hogyan akarja a FIDESZ-KDNP kormány azt elkerülni, hogy az emberek fizessék meg a bankadót. Nekünk ez a kifogásunk!

Ráadásul szűkíti a hitelezést mind a lakossági, mind a vállalkozói szektorban. A Költségvetési Tanács számításai szerint ez kb. 0,5%-al veti vissza a GDP növekedését. Ennyit a növekedésösztönző gazdaságpolitikáról.

Morálisan támogatható, hogy a bankok is járuljanak hozzá a stabilizációhoz. Az viszont elfogadhatatlan, hogy – bárhogy is próbálják burkolni, látszik – a barátok társaságai mentesülnek alóla: Járai féle biztosító.

Kérdés, hogy miért van szükség megszorításra? Az Orbán-Semjén kormány költekezése miatt. Ugyanígy ha a magas jövedelműek érdekében jövő évre nem tervezné be az egykulcsos személyi jövedelemadót a kormány, akkor egyáltalán nem lenne szükség megszorításokra. Kósa-Szijjártó nyilatkozatai is milliárdos kiadást jelentettek a költségvetésnek (az állampapírhozamok emelkedése, súlyosbítva a forint gyengülése miatti tartós árfolyamveszteséggel), ez a mostani piaci zavar szintén. Tehát a kormány maga gerjeszti a hiányt, amelyet aztán a bankadóval - ami szintén a megszorítások egy formája be akar tömni. Az fontos, hogy a luxusautó, jacht, repülőgép után ne kelljen adózni. A minimálbért meg megadóztatják (amit így vagy a minimálbéres munkavállaló fizet, vagy a vállalkozó, ha bruttósít – ennyit megint a növekedésösztönzésről és a munkaerőpiacról).

Az Orbán-Semjén kormánynak, ha felelősen viselkedik, akkor visszavonja a pénzügyi és gazdasági törvényeket és nem szavazunk róla csütörtökön az Országgyűlésben. A kormány új javaslatot készít, megfelelően átgondolva és a realitásokkal számolva és azt benyújtja az Országgyűlésnek, még a nyáron. Az MSZP akkor jár el helyesen, ha ezeket az új javaslatokat megvitatja és maga is kezdeményez. Mert „az emberekről” van szó.