Rugalmas biztonság helyett jött a félelem kultúrája

A Fidesz-KDNP kevés választási ígérete között akadt egy vállalás, amelyre mindannyian emlékszünk: egymillió új munkahely 10 év alatt, 400.000 új munkahely 2014-re. A konkrét számok azonnal puhulni kezdtek a Fidesz-KDNP-kormány megalakulása után, a megvalósításról pedig szó sem esett.


Ma már tudjuk, az ígéret csak félig volt igaz. Nem munkahelyteremtés, hanem a korábbi kormány közmunkaprogramjának bezárása, majd szűkebb keretekből történő újranyitása és megfelezése a trükk. A korábbi valós segítséghez képest a Fidesz programja a négyórás közmunka a nyolcórás foglalkoztatás helyett, így a munkavállalás mindjárt kétszer annyi főt érint, papíron.

Közben a valódi munkaerőpiacon újkori feudalizmus épül: a nyilvánosságra hozott munkatörvénykönyv-módosítás koncepciója visszaviszi a magyar munkavállalót az 1900-as évek feudális, a munkásokat eldobható termelőeszköznek tekintő világába. A kormány rugalmas munkaerőpiacot hazudik, ami alatt indoklás nélküli kirúgást, a munkaadó erőpozíciójának törvényi megerősítését, a félelem kultúrájának megteremtését érti. Ez nem rugalmasság, hanem embertelenség.

Közben a munkaadói oldal egyes szereplői asszisztálnak az eldobható munkás koncepciójához. Nyilatkozataikkal egymás után ismerik el, hogy a ma létező Munka törvénykönyvet a gyakorlatban sokszor ma sem tartják be, a Fidesz terve pedig csak törvényesíti majd az eddigi létező gyakorlatot.

De a kormány és a munkaadók súlyosan tévednek, és ezzel veszélybe sodorják Magyarország jövőjét. A munkaerőpiac rugalmassága nem a kirúgás könnyebbségét, hanem a dolgozó alkalmazkodásának könnyebbségét jelenti. A munkaerőpiac kiszámíthatósága pedig nem a munkaadók jogi védelmét jelenti a dolgozóktól, hanem a dolgozók biztonságát, kiszámítható feltételeit.

Megfelelő tudás, alkalmazkodóképesség és készségek nélkül hazánk versenyképessége egyre inkább leépül majd, a valódi gazdasági fejlődés, a valódi munkahelyteremtés veszélybe kerül. Csak a tudásalapú társadalomnak van jövője, az eldobható, betanított és kiszolgáltatott munkavállalók világának nincs.

A munka törvénykönyv megújításának arra kellene választ adnia, hogy a munkaadók és az állam hogyan tudja ösztönözni a munkavállalók fejlődését, készségeik bővülését, idegennyelv-ismeretét. Mit tesz a szabályzó és a munkaadók azért, hogy valóban rugalmas és biztonságos munkaerőpiacot teremtsenek? Hogyan képzelik el a holnap Magyarországát? Ki mit tesz a versenyképesség javításáért?

Elvárjuk a kormánytól, hogy tegye világossá, mit gondol a munkaadók nagyobb felelősségvállalásáról a képzésben és továbbképzésben, mit gondol a szakképzési hozzájárulás jövőbeni szerepéről. Elvárjuk, hogy tegyenek javaslatot a kisgyermeket nevelő családok munkafeltételeinek javítására, a fiatal munkavállalók kiemelt kezelésére, a részmunkaidő, a távmunka, az atipikus munkaformák ösztönzésére!

Elég a közmunkával való trükközésből, a kiszolgáltatottság növeléséből, az embertelen és jövőfelélő, értelmetlen ötletelésből!

Követeljük a kormánytól és a munkaadói szervezetektől, hogy dolgozzanak ki koncepciót a rugalmas biztonság – flexicurity – munkaerő-piaci megvalósítására, a képzést és ösztönzést magában foglaló keretek továbbvitelére!

Nem a száz évvel ezelőtti feudalizmusban, hanem a XXI. század modern piacgazdaságában akarunk élni! Ha ehhez nincs mit hozzátenniük, akkor inkább mondjanak le.

Gúr Nándor,
 az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elnöke,

Kunhalmi Ágnes,
az MSZP elnökségi tagja