Dr. Szekeres Imre sajtótájékoztatója

Sajtótájékoztató a devizahitelesek helyzetéről, az MSZP javaslatairól
„ Az MSZP kilenc pontja”

A világgazdasági válság egyik legfájdalmasabb magyarországi hatása a korábban devizában eladósodottak helyzetének radikális romlása. A forint euróval és svájci frankkal szembeni jelentős gyengülése miatt többszázezer család helyzete válik napról napra reménytelenebbé. Olyan helyzet állt elő, amelyet – az eddig látottak alapján – a kormány egyedül nem képes megfelelően kezelni.

Nem kívánunk foglalkozni most, a mai helyzet kialakulásában szerepet játszó kormányzati nyilatkozatokkal. Azokkal a gazdaságpolitikai károkkal sem, amelyeket, a devizahitellel rendelkezőknek okozott a kormány tavaly, amikor az árfolyamromlás miatt 974 milliárd forinttal nőttek a terheik. Azzal sem, hogy az eszközkezelőt több mint egy éve nem képesek létrehozni.

Nem kívánunk foglalkozni azzal sem, hogy a kormány eddig gyakorlatilag minden, a probléma megoldására irányuló érdekképviseleti, szakmai vagy ellenzéki javaslatot lesöpört az asztalról, mert nem ennek van itt az ideje. Meggyőződésem, hogy aki folyton visszafelé tekintget, az nem képes kikerülni az útjába kerülő akadályokat.

Most az a feladat, hogy előre tekintve, a lehető legszélesebb politikai és társadalmi összefogással segítsük az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került, hitellel rendelkező családokat, és megelőzzünk egy súlyos szociális válságot. Ezért javasolt az MSZP politikai összefogást a devizahitelesek érdekében egy hete. Ezért szólítottuk fel a kormányt, az eddigi javaslatok alapján több lépésből álló kártalanítási és hitelkezelési megoldások kidolgozására, és, hogy ezt terjessze az Országgyűlés Költségvetési Bizottsága elé.

Az MSZP tisztában van azzal, hogy több féle problémát kell megoldani, ezért több javaslatra, megoldásra van szükség. A kormány azonban nem cselekedett, ezért, mint ahogy ígértük, összefoglaltuk az eddigi javaslatainkat.

1.    Az MSZP javasolja, hogy szeptember 30.-ig hozzák létre az állami eszközkezelőt, a nem menthető adósok lakásait vegyék meg, az ingatlanállományt adják önkormányzati kezelésbe, így a lakások szociális bérlakásokká, a lakók tulajdonosból bérlővé válnának. A mintegy 150 ezer 90 napon túl lejárt tartozással rendelkező adósok egy része számára ez a megoldás, azért, hogy ne maradjanak fedél nélkül. Az érintettek többsége szociálisan rászoruló családos munkanélküli, náluk nemcsak a lakáshitel-törlesztéssel van gond, már a közműdíjakat és a lakhatás más költségeit sem tudják fizetni. Sok esetben ráadásul több kölcsön is terheli a lakást.

2.    A MSZP javasolja, hogy a teljesen ellehetetlenült családoknak segítsenek állami bérlakás biztosításával. Az olyan településen, ahol a lakásállomány lehetővé teszi, hogy olcsóbb bérleti díjú ingatlannal váltsák ki a bedőlt hitel alapjául szolgáló lakást, ott az érintetteknek utalják ki azokat. Támogassák a lakásfenntartási költségeket, hiszen a kormány radikálisan csökkenti a szociális támogatások mértékét, amely nemcsak a rászoruló lakáshitelesek körét, hanem náluk jóval szélesebb társadalmi csoportokat érint hátrányosan.

3.    A még fizetőképességgel bíró, de a megemelkedett törlesztéseket fizetni nem tudó adósok esetében az MSZP javasolja, egy a bankok által létrehozott közös ingatlan alap létrehozását, ahol a tulajdonjog változna egyfajta piaci bérleti díjjá, amely – az érintett személy döntése szerint lízingdíjjá is válhatna. Ebben az esetben a pénzintézetek is komoly részt vállalnak a jelenlegi veszteségekből azzal, hogy az ingatlan értékét meghaladó követelésükről lemondanak, illetve azt az ingatlan értékének várható növekedésétől teszik függővé.

4.    A fenti intézkedéseket az elmúlt évben a pénzintézetekre kivetett bankadó egy részéből, a bankokat érintő 160 milliárd forintból lehet finanszírozni, mert a kormány által erre a célra rendelt 2 milliárd forint még látszatmegoldásnak is kevés.

5.    Az MSZP javasolja, hogy a munkáltatók önkéntes alapon vállalhassák át dolgozóik hiteltörlesztésének 180 forint/frank feletti részét. Így az adósnak nem kell 2015 után többlet terheket vállalnia. Az összeget közvetlenül a bankhoz utalják, úgy, hogy nem fizetnének utána járulékokat, adókat, valamint költségként elszámolhatják. Elkerülendő, hogy ez a bérterhek kijátszására alkalmas eszköz legyen, vagyis nem béremelés helyett van rá szükség.

6.    Az MSZP ismét kezdeményezi a természetes személyek adósságrendezésével kapcsolatos eljárás szabályainak, vagyis a magáncsőd bevezetését.

Az adósság rendezése, törvény alapján, komplex módon tudná segíteni mind a devizahitellel rendelkező adósok, mind a más módon adósságot felhalmozó, fizetésképtelen emberek problémáit. A 90 oldalas törvénytervezetet 2010 őszén és 2011 tavaszán már egyszer benyújtottuk, de a kormánypárti többség elutasította. Most megismételjük!

7.    Készüljön, az eddigi javaslatok alapján több lépésből álló kártalanítási és hitelkezelési terv és ezt vitassa meg az Országgyűlés Költségvetési bizottsága. Így biztosítható lenne, hogy nem pártpolitikai csatározások terepévé válik a hitelválság kezelése.

8.    Az MSZP javasolja, hogy az érintett parlamenti bizottságok ellenőrző albizottságai együttes ülésen tekintsék át a hitelezési, árverezési és behajtási gyakorlatot, az azzal összefüggő jogszabályokat, ha szükséges, kezdeményezzék módosításukat, illetve kezdeményezzék szúrópróbaszerű ellenőrzésék elvégzését a kilakoltatással végződő hitelezési eljárások jogszerűségével kapcsolatban.

9.    Az MSZP kezdeményezi, hogy haladéktalanul kezdődjenek tárgyalások a bankfelügyelettel, a Bankszövetséggel, a Magyar Nemzeti Bankkal a hitelezési folyamat tisztázása érdekében. Vizsgálják meg a devizahitelekre árfolyam-fedezeti biztosítással rendelkező bankok ügyfelekre történő árfolyamkockázat-áthárítási gyakorlatának és a szokásos banki költségek devizában történő megállapításának indokait. Valamint vizsgálják meg, hogy a bankok hajlandóak lennének-e a kamat, illetve a kamatfelár költségeket nem számítva, minden egyéb más feltételekben a szerződéskori állapothoz visszatérni.

A bankok és az adósok között szükséges egyfajta kockázatmegosztás, mert a bankok minden - főképpen a svájci frank árfolyamának emelkedéséből adódó - kockázatot a hitelfelvevőkre hárítanak át. Elfogadhatatlan, hogy a bankok a Magyarországon felmerülő költségeiket devizában terheljék az adósokra, és az is szükséges, hogy az érintettek, elsősorban a vállalatok, tárgyalják újra szerződéseiket.

Meggyőződésünk, hogy – a fentieken kívül is - minden javaslat megfontolandó és gondos mérlegelést igényel.

Az MSZP fontosnak tartja, hogy érdemi megoldás szülessen a bajba került hitelesek – mind a deviza alapú, mind pedig a nemzetközi gazdasági válság hatására bajba került forint alapú hitellel rendelkezők – problémáira. A tétlenséggel járó felelősség a kormányt és a kormánypártokat terheli. Az idő azonban sürget, ezért az MSZP elvárja, hogy a kormány a pártpolitikai érdekeket félretéve, a segítségre szoruló többszázezer család sorsát szem előtt tartva, felelős módon cselekedjen.