Az Európai Bizottság előrejelzése

Az Európai Bizottság előrejelzése a magyar gazdaság alakulásáról: piros lap a Fidesz gazdaságpolitikájának.

Az Európai Bizottság által kiadott, 2011-13-ra vonatkozó előrejelzés a magyar gazdaság kilátásairól több ponton is szöges ellentétben áll azzal, amit az Orbán-kormány előrejelzései és becslései állítanak. A Bizottság közleményének legfőbb üzenete az, hogy a Fidesz gazdaságpolitikája nem tudott fenntartható, hosszú távú megoldásokat életbe léptetni ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedési pályára álljon. Munkahelyteremtés helyett növekvő munkanélküliség, csökkenő államadósság helyett növekvő eladósodás és a túlzottdeficit-eljárás fenntartása fogja jellemezni a következő években Magyarországot. A bizottsági dokumentum egyértelmű és határozott figyelmeztetés arra nézve, hogy az Orbán-kormány gazdaságpolitikája hiteltelenné vált és megbukott.

• Növekedés helyett stagnálás: Az Orbán-kormány előrejelzései jövőre 1,5%-os gazdasági növekedést valószínűsítenek. Az Európai Bizottság értékelése szerint azonban jövőre csak 0,5%-os növekedés valószínűsíthető, sőt ez is kockázatos. Az értékelés szerint az alacsonyabb gazdasági növekedés oka nagyrészt a "politikai bizonytalanság" és a "nyomott belső kereslet".

•  
  • Ezzel a Bizottság egyértelmű üzenetet küldött arra nézve, hogy elégtelen, sőt rossz irányba mutat a magyar kormány gazdaságpolitikája. A 2012-es költségvetés ugyanis olyan növekedési becsléseken alapult, amelyre - a bizottsági dokumentum szerint - közvetlen hatást gyakoroltak a megszorító intézkedések körüli bizonytalanságok és az ágazati különadók által visszafogott kereslet.
  • A keresletre nem volt jó hatással az egykulcsos szja bevezetése sem. Ráadásul a 2012-es költségvetés megszorításai tovább csökkentik majd a gazdasági tevékenységet.
  • A Bizottság feketén-fehéren kijelentette, hogy az adórendszer "költségvetési szempontból semleges" átalakítása a legszegényebb háztartások terheit növeli, ami ráadásul a szociális támogatások jelentős mértékű megnyirbálásával párosul. Ez tovább fogja csökkenteni a fogyasztást, mivel éppen a fogyasztásra hajlamos, szegényebb rétegeket sújtja.
  • További terheket róhat a nehezebb helyzetben lévőkre a végtörlesztési törvény, amely a Bizottság szerint is valójában inkább azokat a devizahiteleseket segíti, akik egyébként is képesek lettek volna a magasabb kamatok törlesztésére. Eközben azok a háztartások, ahol a keresők munkanélkülivé váltak, továbbra is nehéz helyzetben maradnak: törlesztő részleteik növekednek, s mivel a bankszektor veszteségei miatt a cégek is nehezebben juthatnak hitelhez, kevesebb munkahelyet fognak teremteni.

• Újra növekvő államháztartási hiány: A kormány költségvetési tervei 2,5%-os államháztartási hiányt valószínűsítenek, amely 2013-ra 2,2%-ra csökkenne. A Bizottság szerint azonban jövőre az államháztartási hiány ismét növekedni kezd majd: 2012-re 2,8%-os, 2013-ra pedig 3,7%-os deficitet vár a Bizottság. Ezért nem szüntethető meg a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás.

•  
  • Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos nyilatkozata szerint a Bizottság azért nem lát okot a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére, mert a jelenleg ismert adatok és kilátások szerint Magyarország a kormány előrejelzéseivel szöges ellentétben 2013-ban újra átlépheti a 3%-os határt. Rehn szerint "a magyar hiánylefaragást nem lehet fenntarthatónak és tartósnak minősíteni", hiszen az idei többlet és a jövő évi, 2,8%-os hiány nem strukturális reformokból fakad, hanem a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása és a különadók miatt következett be, és a különadók kivezetésével azok bevételnövelő hatása is megszűnik. Ennek hosszú távú pótlására egyelőre nincsenek elégséges intézkedések.
  • Rehn leszögezte, hogy Magyarországnak december közepéig olyan költségvetést kell elfogadnia, amely "megfelelő és állandó fiskális intézkedéseket" tartalmaz. A jelenlegi, a gyógyszerkasszára, a munkaerőpiacra és a nyugdíjakra vonatkozó intézkedéseket nem látja elegendőnek a Bizottság.

• Növekvő államadósság: A Fidesz által elfogadott Alaptörvény 36. cikk 5. bekezdésének értelmében: "Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza." Az Európai Bizottság előrejelzése szerint azonban az államadósság mértéke a 2011-es csökkenés (75,9%) után 2012-re 76,5%-ra, majd 2013-ban 76,7%-re emelkedhet.

•  
  • Az Orbán-kormány ezek szerint már az első évben megsértheti saját alkotmányát, amennyiben még idén nem fogad el további megszorításokat. A kormány ezzel a saját rossz alaptörvényének csapdájába került: vagy alkotmányt sért, vagy be kell ismernie, hogy az általa hozott gazdaságpolitikai intézkedések - ideértve a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítását - elégtelenek voltak az államadósság tovább növekedésének elkerülésére.
  • Az Orbán-kormány jelenlegi, hamis kijelentései arról, hogy jövőre csökken az államadósság, ezek szerint csak akkor válhatnak igazzá, ha a kormány további megszorítások elfogadására készül.
  • (Más kérdés, hogy a kormány a közelmúltbeli két, kudarccal zárult állampapír-aukció fényében nagyon elképzelhető, hogy nem is tudna további finanszírozáshoz jutni; ez viszont csak kétféle kimenetet eredményezhet: a Fidesz által pökhendi módon elutasított IMF-hitel, vagy államcsőd).

• Növekvő munkanélküliség: A Bizottság jelentése szerint hiába bővült a munkaerő-kínálat Magyarországon, továbbra is bizonytalan, hogy ez hogyan fog munkahelyteremtéshez vezetni. A minimálbér 18%-os emelése továbbá éppen azokban a szektorokban fogja rontani a munkaerő iránti keresletet, ahol a legnagyobbak a problémák, és számos kisvállalkozás fennmaradása is veszélybe kerül. A Bizottság 2012-ra 11%-os, 2013-ra pedig 11,3%-os munkanélküliségi rátát vár.

•  
  • A 11,3%-os munkanélküliség 1,3 pontos növekedést jelent a 2009-es adatokhoz képest, és szöges ellentétben áll a kormánynak azzal a vállalt céljával, hogy tíz év alatt egymillió munkahelyet teremt.
  • A kormány közmunkaprogramja az Európai Bizottság szerint sem segít sem rövid, sem hosszútávon. A bizottsági előrejelzés szerint a program nem növeli a benne részt vevők esélyeit, hogy később állást találjanak a magánszférában, és a munkanélküliségi segélyre való jogosultság időtartamának "drasztikus csökkentése" (sic!) belekényszeríti a munkavállalókat ebbe a programba, hiszen nem hagy nekik elég időt arra, hogy új állást találjanak.
  • Az Orbán-kormány tehát ezen a területen sem alkotott fenntartható megoldást, hanem kényszerpályán tartja a magyar munkavállalókat.