Új többség a középszerűség pártján, avagy lemondunk a kiválóságról?

Pesterzsébet lemondott arról, hogy egyik közoktatási intézménye olyan minősítést szerezzen, amellyel kiemelkedhetne nem csupán a kerület többi intézménye közül, de országos ismertséget és elismerést szerezhetett volna. A Gyöngyszem Óvoda pedagógiai gyakorlata, az óvoda évek óta kiemelkedő szakmai munkája szembeötlő, éppen ezért érthetetlen számomra, miért hagyja a fenntartó, azaz önkormányzatunk, hogy lemondjon az intézmény erről a nagy lehetőségről.

Elismerést, presztízst és nem utolsósorban plusz anyagi forrást biztosított volna az óvoda számára, ha megkapja az úgynevezett referenciaintézményi minősítést.

Mit is jelent ez? A referenciaintézmények egyedi, példaértékű, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal és szervezeti innovációval rendelkeznek, melyet képesek bemutatni más intézmények számára is. A Gyöngyszem Óvoda márpedig ilyen. Helyi nevelési programja – szorosan együttműködve a szülőkkel – a 21. század kihívásaira válaszolva kívánja megalapozni mindazokat a kompetenciákat, melyekre a ma még kis csöppségeknek majdan munkavállalóként lesz nagy szükségük. Az intézmény nyitott volt eddig is arra, hogy szakmai eredményeit a kerületi, fővárosi és országos méretekben is közreadja. Nyilván a több éves szakmai tevékenység egyik eredménye, hogy a referenciaintézményi előminősítési folyamat során a Gyöngyszem Óvoda kiváló minősítést kapott.  A következő néhány hónapban kizárólag pályázati - mintegy 2-6 millió forintnyi - forrásból az óvodapedagógusok továbbképzéseken vehettek volna részt, illetve olyan tevékenységre fordíthatta volna az óvoda ezt a forrást, amellyel megteremthették volna a referenciaintézménnyé válás személyi és infrastrukturális hátterét. Ezt követően pedig bármikor fogadhatott volna olyan delegációkat más intézményekből, amelyek akár többszázezer forintot fizethettek volna alkalmanként.

Tudomásomra jutott, hogy a fenntartó arról tájékoztatta az óvodát, hogy nem járul hozzá ahhoz, hogy az óvoda a minősítési folyamat további szakaszába lépjen, azaz lemond a kiválóságról.  A júliusi képviselő-testületi ülésen felvetettem, hogy mindenképpen felül kell vizsgálni ezt a döntést. Érthetetlen, hogy miért nincs szükségünk pluszforrásokra az amúgy is forráshiányos ágazatban. A válasz némiképp mellbevágó volt. A hivatal illetékes osztályvezetője arról tájékoztatott, hogy az összevont óvoda leendő, új vezetője szerint mindez (az országos elismertség, a plusz anyagi bevételek, stb.) nem jelentene jelentős változást az óvoda életében, ő nem támogatja a folyamatot, valamint ez a projekt nem a gyerekekről, hanem a pedagógusokról szól!!!

Kérdem én, mégis kiért vannak az intézmények és a pedagógusok, ha nem a gyerekekért? Nem a gyerekek érdekében képezzük tovább az óvónőket? A pluszforrásokat nem az intézményre (eszközre, a pedagógusok jutalmazására, stb.) lehetne költeni? A szakmaiság, a példaértékű nevelési program nem a gyerekekért van?

Amennyiben a fideszes többség ezt tényleg így gondolja, akkor itt valami nagy baj van. Nem véletlenül állt ki az MSZP frakció tavasszal az óvodák önállósága mellett a koncepciótlan, régiósításnak nevezett rombolás ellenében. Láthatjuk az egyik „gyümölcsét”! Le lehet írni és lehet kábítani a pesterzsébetieket, hogy az óvodák összevonása mennyire jó lesz mindenkinek, nem fogja rosszul érinteni a szakmaiságot, hogy ez csak fejlődést hozhat… Azt már látjuk, hogy ebben az esetben fejlődést semmiképpen.

Lendvai Anna