Tabajdi és Göncz Kinga az árvízről

Tabajdi: Rendkívüli uniós segítség a magyar árvízkárosultaknak
A Bajnai kormány időben fordult az EU-hoz a katasztrófa anyagi kompenzációjáért
Brüsszel, 2010. június 11.

„A Bajnai-kormány kezdeményezésére az Európai Unió rendkívüli segítséget nyújt a magyar árvízkárosultak megsegítésére. Az EU a természeti katasztrófák kárenyhítésére létrehozott pénzügyi alapjából, a Szolidaritási Alapból folyósít anyagi támogatást. Ezen  alap terhére kapott már eddig is Magyarország 2 millió homokzsákot a 2010 árvíz elleni védekezéshez. 2006-ban a Gyurcsány-kormány kért és kapott 15 millió euró támogatást a Szolidaritási Alaptól az akkori árvízi károk enyhítésére. Az Európai Parlamentben előterjesztett és a holnapi napon megszavazásra kerülő határozat kiáll a magyar, illetve a lengyel, a szlovák és a cseh károk enyhítésére folyósított támogatás mellett" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az európai parlamenti határozat társ-szerzője, az MSZP EP delegáció vezetője.

Tabajdi Csaba kiemelte, hogy a Bajnai-kormány a lehető legkorábban cselekedett és már 2010. május 25-én elindította a kárenyhítési kérelmet. A károk felmérését követően további kárenyhítő támogatásra számíthatunk.

A szocialista delegációvezető egyben reagált Deutsch Tamás korábban tett nyilatkozatára is, amelyben a fideszes EP képviselő valótlanul állította, hogy az előző magyar kormányok nem használták ki az árvízkárok esetén igénybe vehető uniós támogatást. A magyar kormány már a 2006-os árvizek idején gyorsan reagált, és kérelmére Magyarország 15 millió eurós támogatáshoz jutott az EU-tól, amelyet az érintettek megsegítésére fordított. Erről egyébként Deutsch Tamás is könnyedén tájékozódhatott volna, ha az ügyben megkérdezi KDNP-s európai parlamenti képviselőtársát, Surján Lászlót, aki 2006-ban közleményben üdvözölte a kormány lépését. A Fidesz EP képviselője akkor is valótlanságot állít, amikor saját eredményének állítja be a 2010-es árvíz kapcsán történt uniós segítségnyújtást, hiszen a Szolidaritási Alaphoz még 2010. május 25-én a Bajnai-kormány fordult.

Háttér:
„A 2006 áprilisában és májusában bekövetkezett árvizet követően június 9-én a magyar hatóságok a Szolidaritási Alapból nyújtható támogatás iránti kérelemmel fordultak a Bizottsághoz. Mivel a kérelmet angol nyelven nyújtották be, nem volt szükség fordításra a Bizottság szolgálatainak értékelő munkájának megkezdéséhez. A Bizottság szeptember 21-én kapta meg azokat a kért további információkat, amelyekre a vizsgálat befejezéséhez szüksége volt. Az árvíz a rendelet értelmében jelentős katasztrófának minősült, hiszen a mintegy 560 millió EUR-t kitevő közvetlen kár meghaladta az alap igénybevételének elfogadott küszöbértékét (Magyarország bruttó nemzeti jövedelmének 0,6 %-a, 459 494 millió EUR).

A csapás Magyarország 20 megyéje közül nyolcnak a lakosságát, a Duna és a Tisza folyók vízgyűjtő területén élő több mint 1,5 millió embert sújtott. A magyar hatóságok súlyos károkat jelentettek az infrastruktúra, különösen a víz- / szennyvízágazat (136 millió EUR), az árvízvédelem (85 millió EUR) és a közlekedés (93 millió EUR) területén, valamint a mezőgazdaságban (több mint 61 millió). 2006. december 1-jén a Bizottság a Szolidaritási Alap felhasználása mellett döntött, és 15 millió EUR pénzügyi támogatásra tett javaslatot. Ennek megfelelően, a magyar és a görög károk fedezetét biztosító módosító költségvetési javaslatot 2007-ben, a görög kérelem vizsgálatának befejeztével terjesztette elő.”
(az Európai Bizottság 2006-os évre vonatkozó jelentése az EU Szolidaritási Alapjáról)

Uniós segítség kell az árvíz áldozatainak
Strasbourg, 2010. június 16.

Európai szolidaritást szorgalmazott az árvíz sújtotta térségek és lakóik támogatására Göncz Kinga a képviselőtestület szerda esti vitájában. A szocialista EP-képviselő hozzászólásában a közösségi támogatások bővítését, a segítség gyors célba juttatását sürgette.

“Magyarországnak elsősorban azokat a térségeit sújtotta árvíz, amelyekben szegény, hátrányos helyzetű családok élnek. Az ő otthonaik egyébként is a természeti katasztrófáknak kitett, kevésbé biztonságos térségekben találhatók. Fontosnak tartom, hogy az Európai Parlament külön is kifejezze a szolidaritását azokkal az elesett, köztük nagyszámban roma származású családokkal, akiknek élet- és lakhatási körülményei egyébként is rendkívül rosszak” – fejtette ki Göncz Kinga. “Ebben a helyzetben rendkívüli jelentősége van annak, hogy a segítség gyorsan eljusson a rászorulókhoz. A tagállami együttérzés megnyilvánulása lenne, ha az Európai Szolidaritási Alap forrásainak a bővítéséről, rugalmasabb fölhasználhatóságáról hosszú ideje a Tanács asztalán fekvő, és a parlament támogatását élvező rendelettervezetről minél hamarabb megszületne a megállapodás a kormányok között” – mondta a képviselő, hozzátéve, hogy ebben számít a soros spanyol EU-elnökség együttműködésére.

Hozzászólásában Göncz Kinga javasolta, hogy az Európai Bizottság tegye lehetővé egyéb közösségi alapok átcsoportosítását az árvíz sújtotta térségek és lakóik megsegítésére, és a rendkívüli kárhelyzetre tekintettel, fontolja meg a mezőgazdasági termelők eseti megsegítését a közös agrárpolitika eszközeivel.