Az Orbán-kormány ne játssza el a vonakodó uniós tag szerepét

Magyarországon álságos és önveszejtő nacionalista vita bontakozott ki, mintha az Európai Unióban formálódó pénzügyi unióról szóló szerződés az eddigiekhez képest lényegesen korlátozná nemzeti szuverenitásunkat. Kétségtelen, hogy a megállapodáshoz való csatlakozás szűkíti a nemzeti politikusok mozgásteret, de ezáltal szűkíti a felelőtlen gazdaságpolitikai döntések lehetőségét is. Lehet-e ennél fontosabb érdeke a magyar társadalomnak? A szükséges információk rendelkezésre állnak ahhoz, hogy a kormány megfontolt, gyors döntést hozzon a demokratikus patriotizmus és az európai szolidaritás jegyében. Az Orbán-kormány ne játssza el a vonakodó uniós tag szerepét! Arra törekedjen, hogy Magyarország minél közelebb kerüljön a gazdasági stabilitást jelentő pénzügyi unióhoz - mondta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője az Európai Parlament plenáris ülésén, a december 9-i Európai Tanácsülés értékeléséről tartott vitában.

Tabajdi aláhúzta: "A kiszámítható, hosszú távú fejlődést szem előtt tartó gazdaságpolitikának olyan alapokon kell nyugodnia, amelyek túlnyúlnak a négyéves parlamenti ciklusokon. 2001 óta, vagyis egy évtizede szinte valamennyi bal- és jobboldali magyar kormány felelőtlen módon túlköltekezett, s ennek súlyos terheit a lakosság viseli, nyögi. A jelenlegi uniós megállapodás valamennyi jelenkori és jövőbeni tagország költségvetési- és gazdaságpolitikáját folyamatosan ellenőrizné, a tagállami kormányok számára fegyelmező korlátot teremtene, túl a demokratikus választások négyévenkénti kontrollján, ami túl hosszú idő. Ami korlát a kormányoknak, az nyereség a társadalom egészének."

A szocialista delegációvezető emlékeztetett, hogy a múlt heti Európai Tanácsülésen született megállapodást a magyar miniszterelnök először ellenezte, majd a nemzeti szuverenitás jelentős sérelmére hivatkozva a magyar parlament felhatalmazását kérte az ügyben. "A mostani megállapodás ugyanis a magyar elnökség legfőbb célkitűzésének tartott hatos gazdasági csomagra épül, ahhoz képest, az eurózónához nem tartozó államok esetében alig érinti a nemzeti szuverenitást."

"A költségvetési hiány maximális mértékére a Stabilitási és Növekedési Paktumban már kötelezettséget vállalatunk. Az alkotmányos adósságféket maga a kormány építette be az új alaptörvénybe, igaz annak alkalmazását most 2016-ra kívánja eltolni. A valódi szuverenitás-korlátozást jelentő automatikus szankciók csak az eurózóna tagjaira lesznek érvényesek" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba.

"A nemzeti érdek, a magyar költségvetés, a magyar vállalkozások és a közel 300 ezer devizalapú lakáshitellel rendelkező háztartás érdeke azt követeli meg, hogy Magyarország csatlakozzon a pénzügyi unióhoz. Az Orbán-kormány ne játssza el a vonakodó uniós tag szerepét!"